Mi az az IBS és a FODMAP étrend?

Az IBS (irritable bowel syndrome) étrendi kezelése és az alacsony FODMAP (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols) tartalmú étrend (1)

Az IBS olyan gyomor- és bélrendszeri betegség, amely tünetei (fájdalom, puffadás, hasi diskomfort) szervi elváltozások nélkül jelentkeznek. Jelenleg gyógymódja nem ismert, hosszú távú kezelése a jellemző. Egyes adatok szerint mintegy a lakosság 15%-át érinti a betegség, jellemző a női dominancia (2:1=nő:férfi), és 50%-uk 35 év alatti (2). Az IBS kezelése összetett, a gyógyszeres terápia mellett jelentős szerephez jut a megszokott étrend megváltoztatása, a pszichés támogatás, gondozás és a rendszeres mozgás is.

Az étrend IBS-ben:

Először is nagyon lényeges, hogy a részletes táplálkozási napló alapján a dietetikus segítségével kiszűrjük a panaszt okozó élelmiszereket, ételeket. Ez betegenként eltérő, noha meghatározható az úgynevezett egyéni intoleranciát okozó táplálékok köre. Minden olyan táplálékot kerülni kell, amely biztosan panaszt okozó. A feleslegesen szigorú diéta viszont ugyanolyan hiba, mint a túlzottan megengedő. Tehát a fogyasztható táplálékok megállapítás nem egyszerű, így mindenféleképpen dietetikus segítségével történik a meghatározásuk.

Másodszor, pedig lényeges, hogy a kivizsgálás során tisztázzák a laktóz-, fruktózintoleranciát, illetve zárják ki ezek meglétének a lehetőségét (3).

Laktóz- és fruktózintolerancia: IBS-ben leggyakrabban panasztokozó a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). Gyakori, hogy IBS mellett laktóz. és/vagy fruktózérzékenységet is diagnosztizálnak, de előfordulhat, hogy pozitív laktóz- és fruktózintolerancia teszt nélkül is fennállnak a tejcukor és gyümölcscukor emésztés zavarára utaló tünetek. Mindkét esetben a tejcukor- és a fruktózszegény étrend alkalmazása a javasolt. Lényeges, hogy egyik esetben sincs szó a tejcukor/gyümölcscukor teljes tilalmáról (ez, egyébként majdnem megvalósíthatatlan lenne). Amennyiben csak az egyiket diagnosztizálják és nincs a másik emésztési nehézségére utaló klinikai tünet, csak a diagnosztizált diszacharidot kell csökkenteni az étrendben (3, 7).

Flatulenciát (gázképződést) okozó táplálékok: IBS-ben a harmadik gyakori hasi diskomfortérzést, fájdalmat okozó táplálékok köre a gázképződést elősegítők, amelyek teljes mellőzése szükséges. Ilyenek például a hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, szója, földimogyoró, stb.), hagymafélék (különösen a vöröshagyma, fokhagyma, lilahagyma), zeller, retek, karalábé, tarlórépa, mazsola, banán, sárgabarack, szilva, ringló, aszaltszilva, káposztafélék (fehérkáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, kínai kel, kelbimbó, karfiol, brokkoli, stb.), csírák (búza, retek, stb.).

Táplálékallergia: Jelenleg nem tisztázott a táplálékallergia szerepe IBS-ben. Nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy az IBS tüneteit táplálékallergia okozná, habár a betegek zöme főleg erre gyanakszik. Mindenesetre kizárólag igazolt (pl. RAST teszt) táplálékallergia esetén ajánlott valamely allergén elhagyása az étrendből (pl. tejfehérje-, szójamentes étrend).

Glutén intolerancia: A gluténintolerancia (-érzékenység) nem azonos a coeliákiával (Gluten sensitivity without overt celiac disease) és a táplálékallergiához hasonlóan nem tisztázott egyértelműen a kapcsolata az IBS-sel, így csak akkor javasolt a gluténmentes diéta, ha a kivizsgálás során igazolódik a gluténérzékenység.

FODMAP szénhidrátok emésztésének zavara: A FODMAP a fermentálható oligo-, di-, monoszaccharidokat és a cukoralkoholokat jelenti (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols). A FODMAP-hipotézis szerint IBS-ben a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek felszívódási zavarukból kifolyólag a disztális vékonybélben, illetve a vastagbélben fermentálódnak.

Számos tanulmány igazolta az alacsony FODMAP tartalmú étrend hatását IBS-ben, mégis kizárólag ezzel az étrenddel nem szüntethetők meg a tünetek teljesen. Lényeges, hogy az étrend összeállítását dietetikus végezze, mert a helyes tápanyag-összetétel csak így valósítható meg, valamint az is fontos, hogy a dietetikus folyamatosan monitorozza a kliens tápláltsági állapotát.

A NICE (National Institute for Health and Clinical Excellencedietary) IBS útmutatója a következőket emeli ki az IBS, illetve az alacsony FODMAP tartalmú diétával kapcsolatban (7,8,9):

  • Törekedjen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások elírásainak megfelelően rendszeresen (3-5 alkalom/nap) étkezni, lehetőleg azonos időpontban és kellő időt hagyva az étkezésre (ne együnk kapkodva, sietve)!
  • 3-szor egyen frissen gyümölcsöt naponta!
  • Csökkentse a sok zsiradékot tartalmazó ételek, élelmiszerek fogyasztását!
  • Ne igyon kávét és üdítőitalokat (se cukrosat, se cukoralkoholokkal édesítettet)!
  • Az étrendje olyan mértékben tartalmazzon rostokat, ami még nem fokozza a panaszait. Csak akkor csökkentse a túlzott rostfogyasztást, ha tünetet tapasztal!
  • Ne fogyasszon cukoralkoholokkal édesített élelmiszeripari termékeket, beleértve a cukormentes rágógumit is.
  • Kerülje a magas rezisztens keményítő tartalmú élelmiszereket, ételeket (hüvelyesek, kukorica, burgonya, pirított vagy újramelegített kenyér)!
  • A zab és a lenmag fogyasztható.
  • Csökkentse a magas fruktántartalmú zöldségek fogyasztását (vöröshagyma, fokhagyma)!
  • Csökkentse a magas galaktooligoszaccharidokat tartalmazó zöldségek fogyasztását (lencse, stb.)
  • Laktózintolerancia esetén laktózmentes termékeket fogyasszunk!
  • Fruktózintolerancia esetén csökkentse a magas fruktóztartalmú élelmiszereket!

 

Élelmi rostok (6): IBS-ben előfordulhat, hogy mind a rostszegény, mind a rostgazdag étrend a tünetek erősödésével jár, így lényeges a pontos táplálkozási anamnézis során tisztázni, hogy mi is okozhat tüneteket. Annak ellenére, hogy a rostgazdag étrend tünetet csökkentő hatását nem támasztották alá, javasolható az étrend rosttal történő kiegészítése. Néhány szakirodalom tünetprovokálónak ítélte meg a búza- és kukoricakorpát, míg a psylliummal kapcsolatban pozitív eredményeket tapasztaltak.

Probiotikumok alkalmazása (6): A Lactobacillus törzsek hatásossága nem bizonyított IBS-ben, míg a Bifidobaktériumoknak és a több törzset tartalmazó probiotikum készítményeknek lehet pozitív hatása. Azokat az étrendkiegészítőket, élelmiszereket, amelyek a probiotikum mellett fruktooligoszaccharidokat (FOS, prebiotikum) is tartalmaznak, kerülni érdemes.

 

Az IBS több okra visszavezethető betegség, így kizárólag az étrend megváltoztatásával nem szüntethetők meg a tünetek, de jelentősen csökkenthetők, így IBS esetén az étrend megváltoztatása és a mozgás feltétlen szükséges a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia mellett.

 

Felhasznált irodalom:

  1. Waldt. Treatment of irritable bowel syndrome. UptoDate. 2013. június 17.
  2. Nyúlasi. FODMAP diet. MDOSZ Konferencia. 2012. május 12.
  3. SH Barrett, PR Gibson. Fructose and lactose testing. Australian Family Physician 2012;41( 5): 293-296.
  4. Lomangino. The Low-FODMAP Diet: A New Treatment Approach for Irritable Bowel Syndrome. Formerly Nutrition and the M.D. 2012;38(6).
  5. PR Gibson, SJ Sheperd. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach. J Gastroentero Hepatol. 2010;25:252–258.
  6. American College of Gastroenterology IBS Task Force. An evidence-based position statement ont he management of irritabile bowel syndrome. Am J Gastroenterol. 2009;104:S1.
  7. Staudacher et al. Comparison of symptom response following advice for a diet low in fermentable carbohydrates (FODMAPs) versus standard dietary advice in patients with irritable bowel syndrome. J Hum Nutr Diet. 2011;24(5):487-495.
  8. NICE guidelines. IBS in adults. 2008.
  9. S Kate. Limiting Certain Carbs May Help IBS. Environmental Nutrition. 2013;36(4): 7.

Tejfehérjementes étrend

Ha tehéntejfehérje allergiás vagy, akkor a cél, hogy a tejfehérjét tartalmazó ételeket teljes mértékben kerüld el.

A tej okozta táplálékallergia kezelése a tejfehérje allergéneket elkerülő diétával valósítható meg. A tünetmentesség egyetlen bevált módszere, a tejfehérje mellőzése az étrendből. A tejet és mindennemű összetevőjét, származékait szigorúan nélkülözni kénytelen a tejallergiás a táplálkozása során. A legkülönbözőbb élelmiszerek gyártása során használják fel a tejet, illetve a tejszármazékait adalékként. Rutinból tehát, nem tanácsos megvásárolni egy terméket, mivel a gyártási technológia időről- időre változhat. Még a gyakorlottabbaknak is szükségszerű a bevásárláskor az élelmiszerek címkéjét, összetevőit minden egyes alkalommal áttanulmányozni, hogy biztos lehessen mentességről. Lényeges, hogy nem elég, hogy nem tartalmaz tejfehérjét az adott élelmiszer, hiszen ha nyomokban szennyeződik ezzel az allergénnel, akkor már nem tekinthető mentesnek.

Az alábbi termékek fogyasztása ENGEDÉLYEZETT tejallergia esetén

  • zöldségek, gyümölcsök
  • kenyerek (tejfehérjét nem jelölt), vizes zsemle/kifli
  • gabonapelyhek, magok, korpa, rizs
  • tőkehúsok, halak
  • tejmentesnek jelölt felvágottak
  • tojás
  • Liga, Delma light margarinok
  • növényi olajok
  • gabonatejek – rizs, szója, zab, mandula, kókusz szójatejföl, szójajoghurt, tofu
  • gyümölcslevek, üdítőitalok

Az alábbi termékek fogyasztása TILOS tejallergia esetén

tej,
ízesített tejek, tejkészítmények, kakaó, karamellás tej, tejeskávé,
joghurt,
gyümölcsjoghurtok
ivójoghurtok,
kefir, kaukázusi kefir
tejföl, krémföl,
tejszín ,
sajt,(laktózmentes is kerülendő!)
vaj,
vajolaj,
tejzsírok (vaj, vízmentes vajzsír, tejszín),
vajkrém
tejes margarin,

tejfehérje,
tejpor,
savó (tejsavó),
savóprotein,
savópor,
édes savópor,
savófehérje izolátum,
író,
írópor,
kazein,
kazein származékok,
Na-kazeinát, K-kazeinát,

laktóz,
tejcukor,
laktalbumin,
laktoferrin,
laktoszérum,
laktobiumot
laktoglobulin,
citopánpor,
hidrolizált kazein,

zsírhelyettesítők:

-E478 Tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei
-E472 b Zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei)

FONTOS!

  • A tejfehérjéhez hasonló allergéneket tartalmaz más kérődző állat teje húsa, így azok is tünetkiváltók lehetnek. Ezt hívjuk keresztallergiá NE fogyassz marha-, borjúhúst és készítményeit, kecske, juh, bivaly, szamár, kanca, teve, stb… tejet, sajtot, túrót, húst.
  • Tilos a nyomokban tejfehérjét tartalmazó termékek fogyasztása is.
  • Tejfehérjementes étrend esetében étrend-kiegészítővel pótolni kell a szükségletnek megfelelő kalciumot és D-vitamint.
  • Lényeges a B12- vitamin források fogyasztása, ezek a húsok, máj, halak, tojás.
  • Az emberi szervezet számára szükséges az állati fehérje, így a kiegyensúlyozott táplálkozásnak (OKOSTÁNYÉR®) megfelelően szükséges húst, halat és tojást fogyasztani.

 

Néhány hétköznapi tévesztési lehetőség tejfehérje allergia esetén és ezek kivédése

  • Növényi alapú tejszínhab: a növényi alapú tejszínhabok tartalmaznak tehéntejfehérjét. Keressünk rizsből, kókuszból vagy szójából készült tejszínhabokat!
  • Előre gyártott félkész termékek: Sokszor becsapós a spenót, mert gyakran eleve tejszínes alappal árulják. A kínai fagyasztott zöldségekben is gyakran van tej. Fagyasztott gesztenyepüré esetén is mindig el kell olvasni az összetevők listáját, hiszen gyakran tejszínnel “finomítják”.
  • “Igyon kecsketejet! Igyon bivalytejet!” – “Divatos” tévedés, és sokszor tejfehérje allergiásoknak ajánlják. Az orvosok a keresztallergia miatt nem javasolják a kipróbálását. Tehát akinél az IgE vérteszt pozitív lett tejre, ne próbálkozzon! Tejcukrot pedig minden állat teje tartalmaz.
  • “Bio” szappanok, “tej és méz” – jelenség: A boltokban, egyéb helyeken gyakran tej alapú szappanokat, kozmetikumokat árulnak. Tejallergia esetén, a tejes krémtől, kézmosótól, szappantól begyulladhat az egyén bőre, szeme.
  • Nem gyanús édességek: nyalókák között is van joghurtos ízesítésű, az étcsokoládékban is lehet valamennyi tejszármazék. Mindent el kell olvasni fogyasztás előtt!
  • “Mi a baja a gyereknek? Diétás tejet kapott, laktózmenteset!” A laktóz érzékenység nem ugyanaz, mint a tejfehérje allergia. A laktóz érzékenyég is kellemetlen tünetekkel járhat, de enzimpótló gyógyszerekkel fogyaszthat tejtermékeket, illetve ihat laktózmentes tejet, ehet laktózmentes tejtermékeket. A tejfehérje allergiások semmi olyat nem ehetnek, amiben akár egy ici-pici tejfehérje is van.
  • Margarinok: A margarinok nagy részében van tejszármazék. Lehetőleg olyan margarint kell keresni, amiben kiemelik, hogy nincsen!
  • Fagyizók, éttermek: Néhány helyen kapható tejmentes fagylalt vagy ételféleség. Viszont nagyon oda kell figyelni a tálalásra. Fagylaltok esetén sokszor a tejes fagyi után nyúlnak a kanállal a tejmentes fagyiba, így átviszik az allergént a mentes termékre. Biztonságosan külön eszközzel kellene szedni. (Megoldást a csomagolt, tejmentes jégkrém jelent, mert csomagolási hiba ritkábban történik.) Étteremben hasonló hibákat követhetnek el, például ugyanabban az olajban sütik meg a tejmentes ételt, mint amiben a rántott sajt sült.
  • Attól nem lesz tejmentes a pizza, szendvics, pogácsa ha leszedjük a tetejéről a sajtot. Ne fogadd el!
  • Csak megbízható pékségekben vásárolj tejmentes pékárut, mert gyakran tartalmazhat valamennyi tejet a termék, például rétesek esetén a mákba belepottyantott túródarabot. A tárolás / szállítás során is szóródhat sajt egy tejmentesnek mondott pékárura. A pékségek kiszolgálói pedig néha lusták elővenni a listát, hogy elolvassák, valóban tej nélkül készült-e a finomság, van, hogy kapásból rávágják, hogy minden tejmentes (- amikor a pultban sorakoznak a sajtos stanglik – “de hát az sajt, nem tej! Csak vajat használtunk a sütéshez, az sem tej! – de az, azaz van benne tejfehérje, ami árt.)
  • Rengeteg hústermék is tartalmaz tejet: felvágottak, virsli, tepertő stb. A boltokban a pultból vásárolni ilyen termékeket szintén nem biztonságos, ugyanis szennyeződhet a mentes termék az allergénnel. Például ugyanazzal a géppel, késsel vágnak minden terméket, a csomagoló anyag is szennyeződhet. A legbiztonságosabb az előre csomagolt termékek választása!

2017.

Írta: Hauptricht Ingrid, dietetikus hallgató

Szója allergia

Egy hazai kutatás szerint az allergének a következő gyakorisági sorrendben okoznak érzékenységet: leggyakoribb a tojás, majd ezt követik a tehéntej, a szója, a búza, a banán, a paradicsom, a földimogyoró, a mogyoró, a narancs, a mandula, a sertéshús, a szezám, a tőkehal, az őszibarack, és a zeller. E kutatás szerint tehát a szója a harmadik leggyakoribb allergiát kiváltó táplálék. A szójaérzékenyek száma 0,7% körüli Európában. A gyermekek mintegy 85%-a 3-5 éves korra „kinövi” a legtöbb allergén által okozott táplálékallergiáját a legtöbb allergénnel szemben. Ilyen allergének például a tojás, a tejfehérje, a búza és a szója is. A szója a többi allergénhez hasonlóan sokféle tünetet okozhat, gyomor-bélrendszeri, bőrtünetet, de kiválthat úgynevezett orális allergia szindrómát és szisztémás reakciót (anafilaxia) is, azonban a halálos kimenetel ritka.

A szójamentes étrend

A diéta során el kell hagyni az étrendből a szójából készült termékeket, a rejtett formában szóját tartalmazó élelmiszeripari termékeket. Szerencsére a szója a magyar konyhának nem alapja, mint a távol-kelet ázsiai konyháknak, így az ételkészítés szempontjából könnyen helyettesíthető. Két esetben lehet viszont problémás a szója helyettesítése az étrendben. Az egyik a tejfehérjementes étrend, ahol a tej és tejtermékek helyettesítése könnyebben oldható meg szójatermékekkel, és a másik a vegán étrend, amely változatossága szintén a szójával könnyebben biztosítható.

 

A szója tápanyagtartalmát tekintve is könnyen helyettesíthető az étrendben. A tápanyagok közül magasabb a növényi táplálékokhoz viszonyítva a fehérje tartalma. Emellett a vitaminok közül a tiamin, riboflavin, piridoxin és folsav tartalma, míg az ásványi anyagok, nyomelemek közül a kalcium, foszfor, magnézium, vas és cink tartalma emelhető ki. Ezzel együtt a szója nem jelentős tápanyagforrás, így valóban könnyen helyettesíthető, főleg állati eredetű táplálékokkal.

Alap- vagy adalékanyagként szóját számos élelmiszeripari termékben találhatunk. A kerülendő szójatermékek a következők: szójabab (natúr, pörkölt), szójaliszt, szójakoncentrátum, szójafehérje izolátum, szójaital, szójatúró (tofu), szójalapú ételízesítő (szójaszósz), szójafehérje termékek (texturált szójafehérje), hidegen préselt szójaolaj. A szójából készült étolajat a kozmetikai-, gyógyszer-, és festékiparban is felhasználják.

Az alábbi termékek tartalmaznak, illetve tartalmazhatnak szójafehérjét:

Kizárandó a szójamentes étrendből Helyette
szójabab hús és egyéb hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, stb.)
szójaitalok tej
szójadesszertek, pl. Yofu, szójapudingok joghurt, kefír, gyümölcsjoghurtok
tofu sajt
szójaszósz halszósz
texturált szójagranulátum hús és egyéb hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, stb.)
hidegen sajtolt szójaolaj olívaolaj, tökmagolaj, kukoricacsíraolaj, stb.
szójaalapú csecsemőtápszerek tejalapú csecsemőtápszerek
felvágottak, húskonzervek, májkrémek *A címkén a következő módokon szerepelhet az allergén információ, így a szóját is ezek között találhatjuk meg:

•           az összetevők között az allergén zárójelben történő megemlítésével: „Összetevők: (allergén)”, például „összetevők: növényi fehérje (szója)”,

•           az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „allergént tartalmaz”, például „szóját tartalmaz”,

•           az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „Nyomokban tartalmazhat allergént”, például „Nyomokban szójafehérjét tartalmazhat”,

•           az összetevőket követően vagy a termék csomagolásának frontján elhelyezve: „allergénmentes”, például „szójamentes”

tejtermékek közül a szalámi ízesített ömlesztett sajtokban, sajtkrémekben lehet számítani szójára
mélyhűtött kész- és félkész termékek
kész- és félkész étel konzervek
instant készételporok, pl. instant levesporok, leveskockák
sütőipari termékek, pl. csomagolt, tartós kenyerek, péksütemények, sütemények
édesipari termékek, pl. kekszek

A szójalecitin fogyasztható?

Sokszor kérdésként merül fel, hogy a szójaallergiás a szójalecitint tartalmazó terméket ehet-e. A szójalecitin (E száma 322) egy vizsgálat szerint a szójaallergiás egyének kis hányadánál vált ki reakciót, a többségénél viszont nem. A szójalecitin foszfolipid származék és kis mennyiségben tartalmazhat allergén fehérjét. A lecitint is kis mennyiségben tartalmazza az adott élelmiszeripari termék, így az allergiás reakció rizikója nagyon kicsi, de a reakció rizikójának mértéke még további vizsgálatot igényel. Az Európai Unió Élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szervezete (EFSA) által kiadott állásfoglalás szerint, de számos egyéb tanulmány szerint is a szójalecitint a szójaallergiások többsége biztonsággal, reakció nélkül fogyaszthatja. A nem hidegen sajtolt szójaolaj biztonsággal fogyasztható.

Hogyan jelölik a szóját az élelmiszereken?

A szója másik 13 táplálékallergénnel együtt jelölésköteles allergén (6. szójabab), így minden olyan élelmiszeren szerepel, amely alapanyaga vagy adalékanyaga tartalmaz szójafehérjét. A jelölési rendelet a tudományos kutatások eredményeire hivatkozva a következő anyagokat vonja ki a rendelet hatálya alól:

  1. a) finomított szójabab olaj és zsír(*),
  2. b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E 306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol szukcinát,
  3. c) a szójabab növényi olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol észterek,
  4. d) a szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.- A szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter []. Ez azt jelenti, hogy ezek az anyagok fogyaszthatók annak ellenére, hogy szójából származnak, így a gyártó sem tünteti fel az eredetüket.

 

*A címkén a következő módokon szerepelhet az allergén információ, így a szóját is ezek között találhatjuk meg:

  • az összetevők között az allergén zárójelben történő megemlítésével: „Összetevők: (allergén)”, például „összetevők: növényi fehérje (szója), növényi rost (lupin), fűszerek (zeller)”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „allergént tartalmaz”, például „tejfehérjét és szóját tartalmaz”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „Nyomokban tartalmazhat allergént”, például „nyomokban szójafehérjét tartalmazhat”,
  • az összetevőket követően vagy a termék csomagolásának frontján elhelyezve: „allergénmentes”, például „szójamentes”.

 

Azok a termékek vásárolhatók meg, amelyeken vagy szerepel, hogy szójamentes, vagy az összetevői közt nem tartalmaz szóját, és ha van külön allergén információ, azon nem található a szója jelölése. A nyomokban szóját tartalmazó élelmiszerek sem fogyaszthatóak.

Régebben a tej helyettesítője tehéntej-allergia esetén a szója alapú csecsemőtápszer, vagy a szójaital volt. Erős allergizáló tulajdonsága miatt ma már nem helyettesítjük a tejet szója alapú készítményekkel.

 

A következő tápanyagok fogyasztását kell biztosítani a hosszú távú, szigorú szójamentes étrend esetében
A szója tápanyagai A tápanyag egyéb forrásai, amelyek szója allergia esetén fogyasztandó
fehérje hús, hal, tej, tojás
tiamin máj, hús, napraforgómag, vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék
riboflavin tej, sötét színű levelű zöldségek, vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék
B6 vitamin hús, vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék, olajos magvak, zöldségek
folsav vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék, sötét színű levelű zöldségek
kalcium tej és tejtermékek, kalciummal dúsított gyümölcslevek, kalciummal dúsított rizstej, mandulatej, zabtej.
magnézium olajosmagvak, zöldségek, gyümölcsök, magnéziummal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék
vas hem-vas: hús, hal

nem hem-vas: vassal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék

 

Keresztreakciók

Szójaérzékenység esetén kialakulhat keresztreakció földimogyoróra, mogyoróra, dióra, egyéb hüvelyesekre (elsősorban bab, borsó), de ezeket csak akkor kell elhagyni az étrendből, ha tünetet tapasztalunk elfogyasztásuk után [15.].

Szintén keresztreakció alakulhat ki a Fabaceae család (földimogyoró, szója, lencse, borsó) allergénjei és a nyírfapollen (Bet v 1 allergén családdal) között [16.].

 

2017.

Dr. Pálfi Erzsébet, dietetikus

Pollen-zöldség allergia

A gyümölcs vagy zöldség allergiát általában a pollennel szembeni érzékenység előzi meg. A pollen-gyümölcs keresztreakció gyakorisága Közép-Európában mintegy 5%. A pollenallergiások 17–75%-ánál fordul elő valamilyen gyümölcsre és/vagy zöldségre is egyidejűleg allergia. A tünetei változatosak, de leginkább az oralis allergia szindróma (OAS) dominál.

Gyakori, hogy a keresztallergiások kizárólag pollenszezonban mutatnak tünetet az adott zöldségre, gyümölcsre, de ettől függetlenül egész évben javasolt kerülni a kereszt reakciót okozó táplálékokat.

A pollenallergiásoknál a gyógynövények is tüneteket válthatnak ki, így a főzetük, illóolajuk és egyéb formában történő alkalmazásuk nem ajánlott, hasonlóan a pollentartalmú mézhez, és propolisz készítményekhez.

Gyakori allergéntársulások

Jellemző pollen-zöldség-gyümölcs keresztreakciók

Táplálékallergén Pollen
nyírfa, mogyoró, szilfa, éger parlagfű, feketeüröm
alma
barack, nektarin
szilva
körte
cseresznye
kivi
mandula
dió
napraforgómag
sárgarépa, zeller petrezselyem
tökfélék, dinnyék, uborka
narancs
paradicsom
burgonya
borsó
földimogyoró
fahéj, koriander, kömény, ánizs

 

forrás: http://www.foodallergens.info/Facts/Pollen&Food/Which_Foods.html

Földrajzi területenként más-más a jellemző pollen-zöldség-gyümölcs allergéntársulás.

Az egyik gyakori hazánkban a nyírfa pollen – Rosaceae család (alma, barack, szilva, körte, cseresznye, sárgabarack, mandula, kivi), Apiaceae család (sárgarépa, zeller petrezselyem, fahéj, koriander, kömény, ánizs), szója, földimogyoró, bokor mogyoró közötti reakció.

Magyarországon a legismertebb a parlagfű pollenallergia, amely talán a leggyakoribb is. A parlagfű érzékenyek között sokat allergiások a Cucurbitaceae család zöldségeire, gyümölcseire (görögdinnye, sárgadinnye, cukkini, uborka), és a banánra. A parlagfűpollen társul az üröm pollen érzékenységgel. az ürömpollen allergia, amelyhez kapcsolódik az Apiaceae család (sárgarépa, zeller petrezselyem, fahéj, koriander, kömény, ánizs), Brassicaceae család (mustár, karfiol, káposzta, brokkoli), paprika, hagyma félék, bors által okozott reakció. A “zeller-fűszer-sárgarépa-üröm szindróma” esetében a kömény, petrezselyemzöld, fahéj, koriander, ánizs is tünet okozó lehet. Ennél a szindrómánál kerülni kell a paprikát, borsot, mangót, hagymaféléket is.

A fűfélék nyáron virágoznak, és okoznak panaszt. Gyakran társul hozzájuk a burgonyára, kínai kelre, narancsra adott reakció.

Az útifű pollen a parlagfűpollen allergiához hasonlóan a Cucurbitaceae család (görögdinnye, sárgadinnye, cukkini, uborka), földimogyoró, paradicsom, burgonya érzékenységgel társul.

Nem pollen, de gyakori allergén a latex. A latex a trópusi kaucsukfa terméke. A latexérzékenységhez társulhat a trópusi gyümölcsök, mint az avokadó, papaya, füge, banán, kivi, mangó, ananász, de szelídgesztenye-, burgonya-, őszibarack- és paradicsom – allergia is.

Keresztreakció figyelhető meg a perubalzsam (kozmetikumokban található gyanta eredetű anyag) és fahéj, szegfűszeg között.

Ha a táplálékok oldaláról szeretnénk megközelíteni a növényi keresztreakciókat akkor azt látjuk, hogy a zöldségek között a leggyakoribb allergének a zeller, a sárgarépa, a fehérrépa, a petrezselyemzöld, a burgonya, a hüvelyesek és a paradicsom.

A paradicsom érdekessége, hogy érettségével párhuzamosan nő az allergén tulajdonsága.

A zeller, sárgarépa, petrezselyemgyökér, petrezselyemzöld allergenitása hő hatására sem gyengül, így kerülendő e zöldségérzékenységek esetén a hőkezelt, szárított formájuk is, valamint azok az ételízesítők, kényelmi termékek, amelyek ezeket tartalmazzák szárított formában.

A hüvelyesek között is gyakori a keresztreakció, így a borsó fehérjéi a babbal és a szójababbal mutat keresztreaktivitást. A fűpollenre érzékenyeknél szintén kialakulhatnak tünetek a borsófogyasztás után. A vörösbab és a tarkabab különbözik egymástól allergenicitás szempontjából, előfordulhat, hogy az allergiás betegnek az egyik panaszt okoz, de a másik esetében a tünetek elmaradnak. A bizonyítottan baballergia ritkán fordul elő.

Vannak olyan esetek azonban, amikor nem valódi allergiás tünetről van szó, hanem például gyomor-bélrendszeri nyálkahártya irritációról, amelyet okozhatnak a hagymafélék, a retek, a kapszaicin (paprika, chili). Gyakran a kiváltott tünetekért az ételt okolják a felhasznált fűszerek helyett. A fűszerek szintén inkább irritációt okoznak (curry, erős fűszerek és fűszerkeverékek).

A gyümölcsallergia megjelenése nagy változatosságot mutat Európában. Leggyakoribb allergének a gyümölcsök közül az alma, eper, citrusfélék, banán, kivi, dinnye. A gyümölcsök és zöldségek allergénfehérjéi általában hőlabilisak. Az alma esetében az allergenitást, egyes allergénfehérjék megjelenését befolyásolja a tárolás is.

A mustár a 14 jelölésköteles allergén egyike, amely erős allergénhatással rendelkezik. Az allergiája Európában inkább a francia területen gyakori. A mustár allergénjei hőstabilak, így az ételek elkészítése során az allergenitásuk nem változik.

 

Írta:

Dr. Pálfi Erzsébet, dietetikus

Hal allergia

Zeller allergia