Hogyan kezdjem?

Mi az allergia?

TÁPLÁLÉKALLERGIA

Ismétlődő, a tápláléktól nem várt tüneteket okozó kóros immunreakció, amely változatos, általános tünetei azonnal vagy 24-48 órán belül jelentkeznek.

TÁPLÁLÉKINTOLERANCIA

A táplálékallergiához hasonlóan ismétlődő, nem várt tünetek, de nincs immunreakció a hátterében. Sokféle táplálék okozta tünetegyüttest illetnek ezzel a kifejezéssel.

LAKTÓZ EMÉSZTÉSI ZAVAR

A lakóz nem emésztődik meg, így nem szívódik fel, hanem tovább halad a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok tápláléka lesz. A bakteriális bontás melléktermékeiként megjelenő gázok okozzák a jellegzetes tüneteket.

Gyakori a táplálékallergia?

Örökölhető az allergia?

Ha minkét szülő allergiás, akkor a születendő gyermeknek 70%-os esélye van, hogy ő is allergiás lesz.

Egy allergiás szülő esetében a születendő gyermeknek 33%-os az esélye az allergiára.

Melyek a leggyakoribb táplálékallergének?

Minden táplálék okozhat allergiát, azonban vannak gyakori allergének.

Gyermekkorban:

TEJFEHÉRJE, TOJÁS, SZÓJA, FÖLDIMOGYORÓ, OLAJOS MAGVAK

Felnőttkorban:

POLLEN-ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS

Gyógyítható a táplálékallergia?

A táplálékallergia kezelése az allergénmentes étrend.

Gyógymódja még nem ismert.

Legyünk tudatos vásárlók!

A táplálékallergiák és táplálékintoleranciák előfordulási gyakoriságáról változatos adatok állnak rendelkezésre. A felnőtt táplálékallergiások száma 1-2% körüli Európában. Egy hazai kutatás szerint az allergének a következő gyakorisági sorrendben okoznak érzékenységet: leggyakoribb a tojás, majd ezt követik a tehéntej, a szója, a búza, a banán, a paradicsom, a földimogyoró, a mogyoró, a narancs, a mandula, a sertéshús, a szezám, a tőkehal, az őszibarack, és a zeller. Gyermekek 2-8%-a táplálékallergiás, de mintegy 85%-uk 3-5 éves korra „kinövi” a legtöbb allergén által okozott tünetegyüttest. Ilyen „elfelejthető” allergének például a tojás, a tejfehérje, a búza és a szója is. Hazánkban leggyakoribb táplálékintoleranciák a laktóz- és fruktóz emésztési zavar, amely a lakosság 7-20%-át érinti.

A táplálékallergiának, -intoleranciának, az egyes allergéneknek nincsenek jellemző tünetei. A jelentkező tünetek számtalan betegség jelei lehetnek, így csak orvosi diagnózis állapíthatja meg, hogy valóban allergiáról vagy intoleranciáról van-e szó vagy egyéb betegségről, amely kezelése eltérő lehet az előbbiekétől. A táplálékallergia tünetei az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A táplálékallergia tünetei

Gasztrointesztinális tünetek hasmenés, hányás, súlyállás, hasi fájdalom, reflux, gasztritisz, székrekedés, véres nyálka ürítése
Bőr tünetek ekcéma, urtikaria, dermatitis, angioödéma
Légúti tünetek rhinitis, akadályozott orrlégzés, rohamokban jelentkező tüsszentés, rekedtség, köhögés, bronchitis, asztma, fülgyulladás, OAS (orális allergia szindróma)
Idegrendszeri tünetek viselkedési zavar, alvászavar, irritabilitás, migrén, fáradékonyság
Hematológiai tünetek eosinofilia, bőr és nyálkahártyavérzések, anémia
Generalizált tünetek anafilaxiás sokk
Egyéb artritis

A táplálékallergia és -intolerancia kezelése a kiváltó tényező (allergén, fruktóz, laktóz) kiiktatása az étrendből, azaz az allergént, tünetokozó összetevőt elkerülő diéta, amelyet évekig, akár egy életen keresztül kell betartani. A táplálékallergiások minden étkezése rizikós a táplálék allergén tartalma szempontjából, így nyilvánvaló, hogy ez az étrend megváltoztatja az allergiás beteg életét és befolyásolja az életminőségét. A biztonságos allergén elkerülő étrend megvalósítása tehát, a valósághű tájékoztatás nélkül igen nehéz, így az Európai Unió Élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szervezete (EFSA) már a 2000-es évek eleje óta foglalkozik e betegcsoporttal és a biztonságos, allergénmentes környezet, táplálkozás megvalósításával, valamint a táplálékallergiás, -intoleranciás betegek, mint fogyasztók oktatásával. A legkorábbi allergénjelöléssel foglalkozó EU jogszabály a hazai jelölési rendeletben jelent meg. Kezdetben 12, majd 14 táplálékallergént tettek jelöléskötelessé az előre csomagolt élelmiszeripari termékeken, de ezzel együtt a jelölési rendelet a tudományos kutatások eredményeire hivatkozva több élelmiszer alap- és adalékanyagot vont ki a rendelet hatálya alól, amelyeket a most induló sorozatban, az egyes allergének részletes bemutatása során ismertetünk. A jelenleg jelölés köteles allergének listája az allergének menüpont alatt olvasható.

Azt gondolnánk, hogy az allergén jelölés egységes és jól értelmezhető, mégis a jelölési rendelet nem rendelkezik a jelölés formai követelményeiről, így többféle szövegkörnyezetben, megfogalmazásban, kifejezéssel találkozhat az allergiás fogyasztó a címkéken az allergéntájékoztatással.

Az élelmiszerüzletekben a következő módokon szerepelhet az allergén információ:

  • az összetevők között, nem kiemelve, az allergén zárójelben történő megemlítésével: „Összetevők: (allergén)”, például „összetevők: növényi fehérje (szója), növényi rost (lupin), fűszerek (zeller)”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „allergént tartalmaz”, például „tejfehérjét és szóját tartalmaz”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „Nyomokban tartalmazhat allergént”, például „nyomokban szójafehérjét tartalmazhat”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „Olyan gyártósoron/üzemben készült, ahol allergént is felhasználnak”, például „Olyan gyártósoron készült, ahol dióféléket is feldolgoznak.”, „Olyan üzemben készült, ahol földimogyorót is felhasználnak”,
  • az összetevőket követően vagy a termék csomagolásának frontján elhelyezve: „allergénmentes”, például „szójamentes”.

 

A fentieket végiggondolva világossá válhat, hogy nagyon zavaros az allergénjelölés, amely megnehezíti az élelmiszerválasztást. A változatos élelmiszer allergénjelölésen kívül az élelmiszerek bővülő köre, és változó összetétele is akadályokat állít az allergiás elé. A sokféle allergénjelölési gyakorlat nem hogy nem segíti a fogyasztókat, hanem meg is zavarja őket. A táplálékallergiás laikus fogyasztók az élelmiszer jelölési nomenklatúrát, szövegezést nehezen értik (pl. a kazein tejfehérje, vagy mi a lupin, hogyan kerül puhatestű a felvágottba, stb…).

A korábbi jelölési rendelet az előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozott, de hatálybalépése óta számos nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy a táplálékallergiás reakciók többsége étteremben fogyasztott ételtől és az egyéb élelmiszeripari termékektől fordul elő. Éppen ezért az allergéntájékoztatást kiszélesítik mind EU, mind nemzeti szinten. E szerint az éttermekben és a közétkeztetésben az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés számított energia-, fehérje, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát egy adagra vonatkoztatva, és a top 14-es allergéneket.

Példa az élelmiszercímkén történő allergén jelölésre

Összetevők: cukor, sovány tejpor, kakaómassza, növényi zsírok (pálma, shea, szója), glükózszirup, dextrin, tejsavópor, dió, szorbit, kakaóvaj, zsírszegény kakaópor, tejzsír, emulgeáló (szójalecitin), tartósítószerek (szorbinsav).

Az élelmiszerekkel és ételekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatásnak rendelkezésre kell állnia, és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az allergéntájékoztatást feltűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen látható, jól olvasható és adott esetben letörölhetetlen legyen. Nem rejthetik el, tehetik kivehetetlenné, vonhatják el róluk a figyelmet vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyaggal. Az allergéntájékoztatás nem kizárólag az élelmiszer címkén történhet, hanem előfordul külön tájékoztató füzetben, polcon, konzolon, pulton, étteremben elhelyezett táblán vagy a gyártó cég, étterem honlapján. Ezek előnye, hogy az érintettek külön kérés nélkül is könnyen hozzájuthatnak az őket érdeklő információhoz.

Természetesen a fenti jogszabályok biztosított információkat csak egy jól oktatott, diétájával tisztában levő allergiás tudja értelmezni és használni.

2017.

Írta: Dr. Pálfi Erzsébet dietetikus