FODMAP diéta
A FODMAP a fermentálható oligo-, di-, monoszaccharidokat és a cukoralkoholokat jelenti (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols). A FODMAP-hipotézis szerint IBS-ben a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek felszívódási zavarukból kifolyólag a disztális vékonybélben, illetve a vastagbélben fermentálódnak.
Az alábbi táblázat a FODMAP forrásokat foglalja össze.
| FODMAP-ok | Források | Helyettesítők |
| Oligoszaccharidok | ||
| fruktánok (FOS, inulin) | búza, hagymafélék (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma, sallotta hagyma stb.), csicsóka, édeskömény, okra | zöldhagyma
Nem szükséges gluténmentes étrend, inkább pszeudogabonákkal (köles, amarant, stb.) érdemes helyettesíteni, illetve az elfogyasztott gabona mennyiséget érdemes csökkenteni. |
| galaktánok (GOS) | hüvelyesek, káposztafélék | |
| glukánok | búza | Szintén nem szükséges gluténmentes étrend, csak az elfogyasztandó mennyiséget kell csökkenteni vagy a pszeudogabonákkal lehet helyettesíteni. |
| rezisztens keményítő | burgonya, kukorica, hüvelyesek, gesztenye, főzni való banán | rizs |
| Diszaccharid | ||
| laktóz | tej (nemcsak a tehéntej, hanem a kecske, juh, stb. is), joghurt, friss sajtok (pl. ricotta)
laktóz tartalmú élelmiszerek |
laktózmentes vagy laktózszegény tej és tejtermékek, kefir, kemény és érlelt sajtok. |
| Monoszaccharid | ||
| fruktóz | A túlzott fruktóz tartalmú gyümölcskészítményeket, élelmiszereket kell kerülni, csökkenteni az étrendben: gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, egyéb gyümölcskészítmények (befőttek, dzsemek, lekvárok, szárított és kandírozott gyümölcsök),
azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre (pl. a diabetikus termékek egy része ilyen), méz, kukoricaszirup, magas fruktóztartalmú gyümölcsök: kajszibarack, körte, mangó, nashi gyümölcs, görögdinnye |
alma, citrusfélék, kivi, sárgadinnye, grapefriut, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, feketeribizli, egres, josta, stb.) |
| Cukoralkoholok | ||
| xilitol | azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben a cukoralkoholok az édesítők | glukóz, szacharóz (a fruktóz IBS-ben szabad formában és nagy mennyiségben okoz tüneteket, így a kristálycukor nem pansztokozó) |
| mannitol | ||
| maltitol | ||
| sorbitol | ||
Mi a keresztallergia?
Keresztallergiáról akkor beszélünk, amikor a szervezet a különböző allergéneket azonosként ismer fel. Általában azonos fajok fehérjéi között leggyakoribb a keresztreaktivitás, például a hüvelyesek között. A keresztreakció kialakulásának okai még a hasonló molekulaméret, vagy az azonos biológiai funkció. A növényi eredetű táplálékok között kialakuló keresztreakciókat a karbohidrát-szerkezetet vagy karbohidrát-szerkezetet nem tartalmazó allergének okozzák. A karbohidrát-szerkezettel rendelkező allergének esetében eredményes lehet a hiposzenzibilizálás, és az addig tüneteket okozó zöldség, gyümölcs ismét fogyaszthatóvá válik. Ezzel szemben a nem karbohidrát-szerkezetű allergiában a keresztreakciókat a hiposzenzibilizálás nem befolyásolja. Ilyen szerkezettel rendelkezik a növényekben található profilin, amely filogenetikailag nagymértékben konzervált szerkezetű polipeptid. A növényi allergének másik csoportja a növényi stressz proteinek. A különböző növényi fajokban szerkezetük nagyfokú hasonlóságot mutat. Hazánkban jellemző pollen-zöldség-gyümölcs keresztreakciók a „Pollen-zöldség allergia” írásunkban található. Az alábbi táblázat az egyéb keresztallergiákat mutatja.
Keresztallergének
| Allergén | Kapcsolódó allergén | A klinikai megjelenés esélye |
| Tehéntej | kecske/juh
marha, borjú hús kanca/szamár/teve |
> 90%
10% 5% |
| Hal | más halfajták | 50% |
| Kagylók, rákok, puhatestűek | más kagylófajták, rákok, puhatestűek | 75% |
| Gabona | egyéb gabonák | 20% |
| Földimogyoró | egyéb hüvelyesek | 5% |
| olajosmagvak | egyéb olajos magvak | 35%
különösen: dió, Pecan-dió, Cashew-dió, bokor mogyoró, pisztácia, mandula |
| Latex (gumi) | Gyümölcsök: kivi, banán, avokádó | 35% |
| Pollen | Zöldség/gyümölcs | 55% |
| Dinnye | más kabakossal | 92% |
forrás: Sicherer SH, Sampson HA. Food allergy. J Allergy Clin Immunol. 2010;125:S116-125.
Sichere SH. Clinical implications of cross-reactive food allergens. J Allergy Clin Immunol. 2001;108:881-890.