FODMAP diéta

A FODMAP a fermentálható oligo-, di-, monoszaccharidokat és a cukoralkoholokat jelenti (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols). A FODMAP-hipotézis szerint IBS-ben a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek felszívódási zavarukból kifolyólag a disztális vékonybélben, illetve a vastagbélben fermentálódnak.

 

 

 

Az alábbi táblázat a FODMAP forrásokat foglalja össze.

FODMAP-ok Források Helyettesítők
Oligoszaccharidok
fruktánok (FOS, inulin) búza, hagymafélék (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma, sallotta hagyma stb.), csicsóka, édeskömény, okra zöldhagyma

Nem szükséges gluténmentes étrend, inkább pszeudogabonákkal (köles, amarant, stb.) érdemes helyettesíteni, illetve az elfogyasztott gabona mennyiséget érdemes csökkenteni.

galaktánok (GOS) hüvelyesek, káposztafélék
glukánok búza Szintén nem szükséges gluténmentes étrend, csak az elfogyasztandó mennyiséget kell csökkenteni vagy a pszeudogabonákkal lehet helyettesíteni.
rezisztens keményítő burgonya, kukorica, hüvelyesek, gesztenye, főzni való banán rizs
Diszaccharid
laktóz tej (nemcsak a tehéntej, hanem a kecske, juh, stb. is), joghurt, friss sajtok (pl. ricotta)

laktóz tartalmú élelmiszerek

laktózmentes vagy laktózszegény tej és tejtermékek, kefir, kemény és érlelt sajtok.
Monoszaccharid
fruktóz A túlzott fruktóz tartalmú gyümölcskészítményeket, élelmiszereket kell kerülni, csökkenteni az étrendben: gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, egyéb gyümölcskészítmények (befőttek, dzsemek, lekvárok, szárított és kandírozott gyümölcsök),

azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre (pl. a diabetikus termékek egy része ilyen),

méz, kukoricaszirup,

magas fruktóztartalmú gyümölcsök: kajszibarack, körte, mangó, nashi gyümölcs, görögdinnye

alma, citrusfélék, kivi, sárgadinnye, grapefriut, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, feketeribizli, egres, josta, stb.)
Cukoralkoholok
xilitol azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben a cukoralkoholok az édesítők glukóz, szacharóz (a fruktóz IBS-ben szabad formában és nagy mennyiségben okoz tüneteket, így a kristálycukor nem pansztokozó)
mannitol
maltitol
sorbitol

 

Mi a keresztallergia?

Keresztallergiáról akkor beszélünk, amikor a szervezet a különböző allergéneket azonosként ismer fel. Általában azonos fajok fehérjéi között leggyakoribb a keresztreaktivitás, például a hüvelyesek között. A keresztreakció kialakulásának okai még a hasonló molekulaméret, vagy az azonos biológiai funkció. A növényi eredetű táplálékok között kialakuló keresztreakciókat a karbohidrát-szerkezetet vagy karbohidrát-szerkezetet nem tartalmazó allergének okozzák. A karbohidrát-szerkezettel rendelkező allergének esetében eredményes lehet a hiposzenzibilizálás, és az addig tüneteket okozó zöldség, gyümölcs ismét fogyaszthatóvá válik. Ezzel szemben a nem karbohidrát-szerkezetű allergiában a keresztreakciókat a hiposzenzibilizálás nem befolyásolja. Ilyen szerkezettel rendelkezik a növényekben található profilin, amely filogenetikailag nagymértékben konzervált szerkezetű polipeptid. A növényi allergének másik csoportja a növényi stressz proteinek. A különböző növényi fajokban szerkezetük nagyfokú hasonlóságot mutat. Hazánkban jellemző pollen-zöldség-gyümölcs keresztreakciók a „Pollen-zöldség allergia” írásunkban található. Az alábbi táblázat az egyéb keresztallergiákat mutatja.

 

Keresztallergének

Allergén Kapcsolódó allergén A klinikai megjelenés esélye
Tehéntej kecske/juh

marha, borjú hús

kanca/szamár/teve

> 90%

10%

5%

Hal más halfajták 50%
Kagylók, rákok, puhatestűek más kagylófajták, rákok, puhatestűek 75%
Gabona egyéb gabonák 20%
Földimogyoró egyéb hüvelyesek 5%
olajosmagvak egyéb olajos magvak 35%

különösen: dió, Pecan-dió, Cashew-dió, bokor mogyoró, pisztácia, mandula

Latex (gumi) Gyümölcsök: kivi, banán, avokádó 35%
Pollen Zöldség/gyümölcs 55%
Dinnye más kabakossal 92%

forrás: Sicherer SH, Sampson HA. Food allergy. J Allergy Clin Immunol. 2010;125:S116-125.

Sichere SH. Clinical implications of cross-reactive food allergens. J Allergy Clin Immunol. 2001;108:881-890.