Szója allergia

Egy hazai kutatás szerint az allergének a következő gyakorisági sorrendben okoznak érzékenységet: leggyakoribb a tojás, majd ezt követik a tehéntej, a szója, a búza, a banán, a paradicsom, a földimogyoró, a mogyoró, a narancs, a mandula, a sertéshús, a szezám, a tőkehal, az őszibarack, és a zeller. E kutatás szerint tehát a szója a harmadik leggyakoribb allergiát kiváltó táplálék. A szójaérzékenyek száma 0,7% körüli Európában. A gyermekek mintegy 85%-a 3-5 éves korra „kinövi” a legtöbb allergén által okozott táplálékallergiáját a legtöbb allergénnel szemben. Ilyen allergének például a tojás, a tejfehérje, a búza és a szója is. A szója a többi allergénhez hasonlóan sokféle tünetet okozhat, gyomor-bélrendszeri, bőrtünetet, de kiválthat úgynevezett orális allergia szindrómát és szisztémás reakciót (anafilaxia) is, azonban a halálos kimenetel ritka.
Szója allergia

A szójamentes étrend

A diéta során el kell hagyni az étrendből a szójából készült termékeket, a rejtett formában szóját tartalmazó élelmiszeripari termékeket. Szerencsére a szója a magyar konyhának nem alapja, mint a távol-kelet ázsiai konyháknak, így az ételkészítés szempontjából könnyen helyettesíthető. Két esetben lehet viszont problémás a szója helyettesítése az étrendben. Az egyik a tejfehérjementes étrend, ahol a tej és tejtermékek helyettesítése könnyebben oldható meg szójatermékekkel, és a másik a vegán étrend, amely változatossága szintén a szójával könnyebben biztosítható.

A szója tápanyagtartalmát tekintve is könnyen helyettesíthető az étrendben. A tápanyagok közül magasabb a növényi táplálékokhoz viszonyítva a fehérje tartalma. Emellett a vitaminok közül a tiamin, riboflavin, piridoxin és folsav tartalma, míg az ásványi anyagok, nyomelemek közül a kalcium, foszfor, magnézium, vas és cink tartalma emelhető ki. Ezzel együtt a szója nem jelentős tápanyagforrás, így valóban könnyen helyettesíthető, főleg állati eredetű táplálékokkal.

Alap- vagy adalékanyagként szóját számos élelmiszeripari termékben találhatunk. A kerülendő szójatermékek a következők: szójabab (natúr, pörkölt), szójaliszt, szójakoncentrátum, szójafehérje izolátum, szójaital, szójatúró (tofu), szójalapú ételízesítő (szójaszósz), szójafehérje termékek (texturált szójafehérje), hidegen préselt szójaolaj. A szójából készült étolajat a kozmetikai-, gyógyszer-, és festékiparban is felhasználják.

Szója allergia bőrtünetei

A szója allergia bőrkiütést, csalánkiütést, viszketést, duzzanatot és a bőr pirosodását okozhatja. Az allergiás reakciók a bőrön jelentkezhetnek, és a bőrön keresztül is terjedhetnek, például az anafilaxiás reakciók esetén. A bőrkiütés leggyakrabban a kézen, az arcon, a nyakon és a végtagokon jelentkezik.

Egy másik bőrtünet lehet az atópiás dermatitis ami egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely viszketést, bőrpírt, hámlást és duzzanatot okoz. A szójaallergia esetén ez a bőrbetegség akkor jelentkezik, ha a szójával érintkezik a bőr.

A bőrkiütés és a viszketés súlyos esetben anafilaxiás reakciót is okozhat, ami életveszélyes állapotot jelenthet. Ha ilyen tüneteket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz.

Az alábbi termékek tartalmaznak, illetve tartalmazhatnak szójafehérjét:

Kizárandó a szójamentes étrendbőlHelyette
szójababhús és egyéb hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, stb.)
szójaitaloktej
szójadesszertek, pl. Yofu, szójapudingokjoghurt, kefír, gyümölcsjoghurtok
tofusajt
Szójaszószhalszósz
texturált szójagranulátumhús és egyéb hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, stb.)
hidegen sajtolt szójaolajolívaolaj, tökmagolaj, kukoricacsíraolaj, stb.
szójaalapú csecsemőtápszerektejalapú csecsemőtápszerek
felvágottak, húskonzervek, májkréme*A címkén a következő módokon szerepelhet az allergén információ, így a szóját is ezek között találhatjuk meg:
tejtermékek közül a szalámi ízesített ömlesztett sajtokban, sajtkrémekben lehet számítani szójáraaz összetevők között az allergén zárójelben történő megemlítésével: „Összetevők: (allergén)”, például „összetevők: növényi fehérje (szója)”,
mélyhűtött kész- és félkész termékek az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „allergént tartalmaz”, például „szóját tartalmaz”,
kész- és félkész étel konzervekaz összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „Nyomokban tartalmazhat allergént”, például „Nyomokban szójafehérjét tartalmazhat”,
instant készételporok, pl. instant levesporok, leveskockákaz összetevőket követően vagy a termék csomagolásának frontján elhelyezve: „allergénmentes”, például „szójamentes”
sütőipari termékek, pl. csomagolt, tartós kenyerek, péksütemények, sütemények
édesipari termékek, pl. kekszek

A szójalecitin fogyasztható?

Sokszor kérdésként merül fel, hogy a szójaallergiás a szójalecitint tartalmazó terméket ehet-e. A szójalecitin (E száma 322) egy vizsgálat szerint a szójaallergiás egyének kis hányadánál vált ki reakciót, a többségénél viszont nem. A szójalecitin foszfolipid származék és kis mennyiségben tartalmazhat allergén fehérjét. A lecitint is kis mennyiségben tartalmazza az adott élelmiszeripari termék, így az allergiás reakció rizikója nagyon kicsi, de a reakció rizikójának mértéke még további vizsgálatot igényel. Az Európai Unió Élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szervezete (EFSA) által kiadott állásfoglalás szerint, de számos egyéb tanulmány szerint is a szójalecitint a szójaallergiások többsége biztonsággal, reakció nélkül fogyaszthatja. A nem hidegen sajtolt szójaolaj biztonsággal fogyasztható.

Hogyan jelölik a szóját az élelmiszereken?

A szója másik 13 táplálékallergénnel együtt jelölésköteles allergén (6. szójabab), így minden olyan élelmiszeren szerepel, amely alapanyaga vagy adalékanyaga tartalmaz szójafehérjét. A jelölési rendelet a tudományos kutatások eredményeire hivatkozva a következő anyagokat vonja ki a rendelet hatálya alól:

  1. a) finomított szójabab olaj és zsír(*),
  2. b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E 306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol szukcinát,
  3. c) a szójabab növényi olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol észterek,
  4. d) a szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.- A szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter []. Ez azt jelenti, hogy ezek az anyagok fogyaszthatók annak ellenére, hogy szójából származnak, így a gyártó sem tünteti fel az eredetüket.

 

*A címkén a következő módokon szerepelhet az allergén információ, így a szóját is ezek között találhatjuk meg:

  • az összetevők között az allergén zárójelben történő megemlítésével: „Összetevők: (allergén)”, például „összetevők: növényi fehérje (szója), növényi rost (lupin), fűszerek (zeller)”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „allergént tartalmaz”, például „tejfehérjét és szóját tartalmaz”,
  • az összetevők felsorolását követően, külön mondatban megfogalmazva: „Nyomokban tartalmazhat allergént”, például „nyomokban szójafehérjét tartalmazhat”,
  • az összetevőket követően vagy a termék csomagolásának frontján elhelyezve: „allergénmentes”, például „szójamentes”.

 

Azok a termékek vásárolhatók meg, amelyeken vagy szerepel, hogy szójamentes, vagy az összetevői közt nem tartalmaz szóját, és ha van külön allergén információ, azon nem található a szója jelölése. A nyomokban szóját tartalmazó élelmiszerek sem fogyaszthatóak.

Régebben a tej helyettesítője tehéntej-allergia esetén a szója alapú csecsemőtápszer, vagy a szójaital volt. Erős allergizáló tulajdonsága miatt ma már nem helyettesítjük a tejet szója alapú készítményekkel.

A Szója allergia kezelése

A szója allergia kezelése általában tüneti kezelést és a szójától való elkerülést jelenti. A tüneti kezelés lehet antihisztaminok szedése, amelyek csökkentik az allergiás reakciók tüneteit, mint például a bőrkiütést és a nyelési nehézséget. Ha a tünetek súlyosak, akkor a szteroidok is szedhetők. A szójától való elkerülés azt jelenti, hogy el kell kerülni a szóját tartalmazó élelmiszereket és termékeket. Az élelmiszer-csomagolásokat alaposan el kell olvasni, hogy megtudjuk, tartalmaz-e szóját. Az orvosok javasolhatják a szójamentes diétát is.

A következő tápanyagok fogyasztását kell biztosítani a hosszú távú, szigorú szójamentes étrend esetében

A szója tápanyagaiA tápanyag egyéb forrásai, amelyek szója allergia esetén fogyasztandó
fehérjehús, hal, tej, tojás
tiaminmáj, hús, napraforgómag, vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélé
riboflavintej, sötét színű levelű zöldségek, vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék
B6 vitaminhús, vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék, olajos magvak, zöldségek
folsavvitaminnal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék, sötét színű levelű zöldségek
kalciumtej és tejtermékek, kalciummal dúsított gyümölcslevek, kalciummal dúsított rizstej, mandulatej, zabtej.
magnéziumolajosmagvak, zöldségek, gyümölcsök, magnéziummal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék
vashem-vas: hús, hal
nem hem-vas: vassal dúsított reggeliző pelyhek, teljes őrlésű gabonafélék

Keresztreakciók

Szójaérzékenység esetén kialakulhat keresztreakció földimogyoróra, mogyoróra, dióra, egyéb hüvelyesekre (elsősorban bab, borsó), de ezeket csak akkor kell elhagyni az étrendből, ha tünetet tapasztalunk elfogyasztásuk után [15.].

Szintén keresztreakció alakulhat ki a Fabaceae család (földimogyoró, szója, lencse, borsó) allergénjei és a nyírfapollen (Bet v 1 allergén családdal) között [16.].

 

Dr. Pálfi Erzsébet, dietetikus